Beton szó jelentése
beton (főnév)
Építőanyag. Megfelelő mennyiségű kötőanyagból, azaz cementből töltőanyag (homok, sóder, kavics vagy zúzott kő) továbbá víz hozzákeverésével készült mesterséges építési anyag, amely formába öntve vagy döngölve bizonyos idő múlva megszilárdul.
A betont géppel keverik. Az épületek alapja ma már betonból készül. Már az ókorban is használtak betont a Rómaiak.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.


