Betegség szó jelentése
betegség (főnév)
1. Rendellenes testi állapot, amikor a szervezet működése eltér az egészségestől. A test működési zavara vagy hiányossága, illetve a test olyan káros elváltozása, amely miatt külső segítségre van szükség az egészség helyreállításához.
A gyerek betegségének az első tünete a köhögés volt. Az öreg hajlott testtartásán is meglátszott a betegség.
2. A kudarc magyarázata; a veszteség jele; egy célod elérését megakadályozó személy önkéntelen hibáztatása. Ürügy a felelősségvállalás csökkentésére, ha az adott területen nem vagy eredményes vagy sikeres.
A betegség maradt a lány egyetlen megoldása a menekülésre a gonoszkodó anyósa elől. Két-három nappal az után, hogy a gyereket eltiltották a barátjától, már jelentkeztek a betegség első tünetei.
3. Átvitt értelemben: Hibás működés. Rendellenes, káros állapot egy közösség, szervezet vagy társadalmi rendszer életében. Kezelést igénylő baj, visszásság, amelyet kezeletlenül hagyva az állapot tovább rosszabbodik.
A korrupció a társadalom betegsége. A politikusok felelőtlen nyilatkozatai a felelős politizálás hiányát, a közélet betegségét jelzik.
Eredet [betegség < beteg + -ség (főnévképző)]
