Beszögellés szó jelentése
beszögellés (főnév)
1. Egy térbeli alakzat éles benyúlása. Maga a térbeli alakzat, amely benyúlik egy más jellegű területbe.
A magas hegy beszögellése jól látszik a síkság felől. A beszögellés a magassága miatt kiemelkedik a környezetéből.
2. Egy félsziget benyúlása egy nagyobb vízfelületbe, illetve maga a félsziget, amely meredeken benyúlik a vízfelületbe.
A Tihanyi-félsziget beszögellése szép tájat alkot a Balaton északi partján. A beszögellés tetején egy apátság áll.
3. Régies: Éles kanyar egy úton.
A beszögellés a sziklát követi a hegy oldalában. A beszögellést előre jelzi egy figyelemfelhívó tábla.
Eredet [beszögellés < beszögell(ik) + -és (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2014. december 17., 17:11
