Berdő szó jelentése
berdő (főnév)
1. Népies: Üreges növényi szár; bizonyos növény (tök, hagyma) megszáradt, üreges szára.
Az öreg juhász megmutatja, hogyan kell a berdőből játékot készíteni. A megszáradt berdő könnyen lángra kap.
2. Népies: Fúvós gyerekhangszer, amely némelyik növény (például hagyma, tök) üres szárából készül; mély hangú duda.
A fiú kipirosodott arccal egy berdőt fúj. A falusi gyerekek régen sokat fújták a berdőt.
3. Tájszó: A kukoricaszár, illetve ennek egy kiszáradt része.
A kályhába berdővel fűt be az asszony. A még zöld, összevagdalt berdőt takarmányként is használják.
4. Tájszó: Gyerekjáték, amely a kiszáradt kukorica szárból készült és hegedűként játszottak vele.
A tájmúzeumban látható néhány berdő, amivel a fiúk játszottak régen. Néhány fiú cigányzenekart játszik, és a berdőjén húzza a talpalávalót.
Eredet [berdő < középmagyar: bördő, bordó (hagymaszár < duda hosszú sípja) < perzsa: burgho (tülök, kürt < szarv)]
