Benyel szó jelentése
benyel (ige)
1. Hirtelen megesz; gyors mozdulattal szájba vesz, bekap és (egészben) lenyel élelmet, ételt; elnyel.
Az óriáskígyó benyeli az áldozatát. A mesében az áll, hogy a sárkány hat ökrök benyel.
2. Átvitt értelemben: Embert, tárgyat befogad egy helyiség, üreg, nyílás.
Az előadóterem benyeli az egész évfolyamot. Az utcákon nyüzsgő embereket benyelték a szórakozóhelyek.
3. Átvitt értelemben: Magába fogad; laza anyag, víz, sűrű erdő, vetés anyaga közé beenged és eltakar egy élőlényt, tárgyat, dolgot.
A vadászok puskája elől futó rókát benyeli a bozótos. A mocsár mindent benyel, ami belekerül.
4. Átvitt értelemben: Teljesen felhasznál anyagot, pénzt, időt, erőt; teljesen igénybe vesz, gyakran kézzelfogható eredmény nélkül.
A magas tető sok faanyagot benyelt. A sok felesleges járkálás a férfi minden idejét benyelte.
Eredet [benyel < be- (igekötő) + nyel]
