Bemárt szó jelentése
bemárt (ige)
1. Híg anyagba, folyadékba bemerít, benyom és ismét kivesz egy szilárd testet, tárgyat, hogy nedves legyen, illetve hogy a folyadékot magába szívja.
Az asszony bemártja a ruhát a vízbe és kicsavarja. A férfi a lábát bemártja a meleg vízbe, hogy megnézze, milyen forró.
2. Átvitt értelemben: Egy személyt bepanaszol, mert kifogásolható tettet vagy mulasztást követett el.
A kisfiú a tanító néninél bemártja a verekedős társát. A portás az igazgatónál bemártja a munkaidő vége előtt elmenő munkatársát.
3. Régies, átvitt értelemben: Nehéz helyzetbe hoz egy személyt, közösséget; bajba juttat.
A hitelezők bemártják a könnyelmű adósokat. A feljelentés bemártotta az induló céget.
Eredet [bemárt < be- (igekötő) + márt]
