Belháború szó jelentése
belháború (főnév)
1. Átvitt értelemben: Éles hangú veszekedés. Hangosan feleselős összeszólalkozás, huzavona.
A rossz szomszédok között gyakori a belháború. A gyerekek között sokszor kitör a belháború.
2. Régies: Fegyveres harc, amely egy országon belül zajlik két egymással szemben álló csoport között. Lásd: polgárháború.
A belháború az ország keleti részén tört ki. A belháború pusztítását csak nehezen heverte ki az ország.
Eredet [belháború < bel- (melléknévi előtag) + háború]
Lezárva 7K: 2014. november 12., 19:38