Belehel szó jelentése
belehel (ige)
1. Lélegzéssel beszív anyagot, illatot, szagot.
A kirándulók belehelik a tavaszi virágillatot a mezőn. Az asszony egy törülközőt tesz a fejére, úgy leheli be a kamillát.
2. Gyengén befúj egy (zárt) helyre vagy résbe.
A fázó kezű ember belehel a markába. Nem elég, ha csak belehelsz a furulyába, abba bele kell fújni, hogy megszólaljon.
3. Párássá tesz egy (hideg) felületet kilélegzett levegővel.
A gyerekek belehelik az ablaküveget. A hideg autóban gyorsan belehelik az utasok az ablakokat.
4. Átvitt értelemben: Halkan suttogva belemond fülbe vagy térbe.
A gyenge beteg beleheli a kérését a hozzá hajoló ápoló fülébe. A gyerek elalvás előtt az anyja nevét leheli be a szoba csendjébe.
Eredet [belehel < be- (igekötő) + lehel]
