Beismer szó jelentése
beismer (ige)
1. Igaznak állít magára nézve egy kellemetlen vagy megbélyegző tényt, állítást. Faggatás vagy bizonyítás hatására bevall.
A hibázó beosztott beismeri a baklövését. A gyanúsított beismeri a vádat a nyomozás során.
2. Régies: Igaznak fogad el egy állítást, tényt vagy véleményt; elismer.
A főnök beismeri, hogy a javaslat jó. A vitatkozó fél végül beismerte, hogy a másiknak volt igaza.
Eredet [beismer < be- (igekötő) + ismer]
Lezárva 7K: 2014. október 1., 18:57
