Becsület szó jelentése
becsület (főnév)
Az erkölcsi szembenézés képessége. Az okozó (és nem hibáztató) szembenézés képessége, amikor egy személy képes felvállalni a felelősséget tettei következményeiért. „Én voltam ennek az oka, forrása” – hozzáállás az életéhez. Jogos és igazságos módok felhasználása a siker eléréséhez.
A becsület fontos dolog. Becsület nélkül nem tudsz jobb állapotba kerülni. A becsület és az igazság együtt jár.
Eredet [becsület < becsül + -et (főnévképző)]