Becsmérlő szó jelentése
becsmérlő (melléknév)
1. Lekicsinylőn szóló (személy), aki becsületet sértő, durva szavakkal szid. Hibát, vétket felnagyító, éles szavakkal más szemére vető, illetve mások előtt kiteregető (ember). Alaptalanul vagy túlozva rosszat mondó. Más jó hírét rontó, más becsületét kisebbítő.
A szüleit mások előtt becsmérlő fiatalember megbánja tettét. A bíróság előtt az alperest becsmérlő felperes így akarja elérni az igazát.
2. Lekicsinylőn szóló személyre jellemző (megnyilatkozás, tulajdonság). Hibát, vétket felnagyító (kijelentés). Más jó hírét rontó, más becsületét sértő (beszéd).
A becsmérlő szavak inkább azt jellemzik, aki beszél. A saját vélt igazság még nem jogosít fel senkit becsmérlő kijelentésekre.
3. Mást durván kisebbítő (személy), aki durva vagy gúnyos szavakkal kisebbíti egy személy, csoport, tárgy, termék, dolog értékét, tiszteletét. Más hibáit túlzó módon hangoztató (ember). Mást értéktelennek, rossznak, hitványnak mondó; szidó.
A lassú ügyintézést becsmérlő személy nagyon dühös. A versenytársak termékét becsmérlő újságíró megbízásra írta a cikket.
4. Mást durván kisebbítő személyre jellemző (megnyilatkozás, tulajdonság). Más hibáit túlzó módon hangoztató (kijelentés). Mást értéktelennek, rossznak, hitványnak mondó, szidó (beszéd).
A becsmérlő kirohanásnak nem lett semmi hatása. A becsmérlő újságcikk nem csökkentette az új termék eladását.
Eredet [becsmérlő < becsmér(e)l + -ő (melléknévképző)]
