Becs szó jelentése
becs (főnév)
1. Személyes érték, amit egy személy, dolog jelent mások számára. Fontosság és eszmei minőség (nem pedig pénzösszeg).
A lánynál nagy becse van az énekesnek. Nagy becse van a sivatagban az ivóvíznek. A belső becs általában az ápolt külsőn is meglátszik.
2. Jó vélemény, nagy tisztelet és csodálat egy személy vagy dolog iránt.
Nagy becsben tartjuk a forradalmárjaink emlékét. Az ünnepelt költőt becs és elismerés vette körül.
Eredet [becs < ómagyar: becs < ősmagyar: becse, mecs (nagyság, valóság, test) < dravida: mecs, meccu, meyssu (dícsér, kedvel) < mey (tény, igazság < test)]
