Beékel szó jelentése
beékel (ige)
1. Hézagba, két rész közé bever, beszorít egy hegyes, ék alakú eszközt, tárgyat.
A szétnyílt deszkák közé keskeny fadarabokat ékelt be az asztalos. A favágó egy fejszét ékel be a farönkbe.
2. Ékkel erősen beszorít egy helyre, (szűk) nyílásba.
A férfi beékeli a fejsze laza nyelét a fejsze fejébe. Az asztalos beékeli a deszkát a munkapadra.
3. Átvitt értelemben: Szorosan befog két vagy három oldalról; tárgyak, felek közé beszorít; másokkal közrefog.
A mérkőzésen két védőjátékos ékeli be a kapura törő támadót. A szobában két szekrény közé egy ágyat ékeltek be.
4. Átvitt értelemben: Utólag beilleszt részek közé; beszúr, közbeszúr.
Az író a könyvébe még beékel egy új fejezetet. A felszólaló képviselő a mondanivalójába beékel egy gondolatot.
Eredet [beékel < be- (igekötő) + ékel]
