Bandukol szó jelentése
bandukol (ige)
Lassan lépegetve jár; tétovázva, gyakran gondolatokba merülve, fejét lehorgasztva megy; ballag.
Az iskolában rossz jegyet kapó fiú hazafelé bandukolt. A kirándulásról fáradtan bandukolt haza a gyerek. A ló fáradtan bandukolt az úton a megpakolt szekérrel.
Eredet [bandukol < ballag + bukdácsol játékos összevonása a „mendegél” mintájára]
Lezárva 7K: 2011. március 23., 19:32