Bamba szó jelentése
bamba (melléknév)
1. Nehézkes felfogású (személy). Lassú észjárása, gondolkodása tehetetlen, ostoba bámészkodásban, szájtátiságban nyilvánul meg. Nem képes elfogadható mértékben értelmes, kellően gyors válaszokat adni még a hétköznapi élethelyzetekre sem.
Az iskolában a bamba tanulókat leelőzik a gyorsabb diáktársak. Ha egy bamba gyerekkel elkezdünk félreértett szavak után kutatni, és azokat letisztázzuk vele, akkor ő is felgyorsulhat.
2. Nehézkes személyre jellemző, rá valló (külső megjelenés, megnyilatkozás). Az illető kinézetéből vagy tettéből arra következtethetünk, hogy az illető abban a helyzetben lassú észjárású.
A fiú meglepetésében bamba arcot vágott. A gyerek már órák óta ül a tankönyve felett bamba tekintettel, de nem ment oda senki, hogy megkérdezze, mit nem ért.
Eredet [bamba < ómagyar: bamba < ősmagyar: bambu, bambuc (bamba) < dravida: pammei, pommei (báb, baba)]
