Ballada szó jelentése
ballada (főnév)
1. Komoly hangvételű költemény; hosszabb verses írás.
Arany János sok balladát írt. A ballada vége tragikus.
2. Zene: Romantikus zenei műfaj: rövidebb, szabadabb formájú, történetet elbeszélő jellegű vagy tragikus hangulatú hangszeres zenemű.
Liszt balladái között van a Szomorú szerzetesről szóló is. Chopin négy balladája hallható ezen a CD-n.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.