Bajtárs szó jelentése
bajtárs (főnév)
1. Katonatárs; fegyveres szolgálatot együtt teljesítő másik személy. (Megszólításként is használjuk.)
A rendőrök is egymás bajtársai. A bajtársak időnként összejönnek és együtt emlékeznek a régi harcokra. - Bajtársak! - fordult a százados csapatához.
2. Küzdőtárs. Nemes célért, eszményért együtt küzdő másik személy. (Megszólításként is használjuk.)
A két orvos a trópusokon is egymás bajtársa volt, amikor együtt utaztak oda gyógyítani.
3. Régies, elavult: Sorstárs; keserű sorson osztozó bajban társ.
A szabadságharc leverése után sok magyar lett a börtönökben is bajtárs. A bajtársak idős korukban együtt emlékeznek a közös megpróbáltatásokra.
Eredet [bajtárs < baj + társ < középmagyar: pajtárs (bajtárs, pajtás) < pajta + társ]
