Bódult szó jelentése
bódult (melléknév)
1. Tompult éberségű, tudatosságú (személy), akinek kábult a feje altató, nyugtató vagy kábítószer, illetve alkohol hatására.
A részeg, bódult ember nem emlékszik, hogy mi történik vele. Az altatótól bódult beteg hamar elaludt.
2. Tompult éberségű személyre jellemző (állapot, gondolkodás, megnyilvánulás, viselkedés). Kábult, csökkent tudatosságú állapottal kapcsolatos (dolog).
A részeg férfi bódult nézése megijeszti a nőt. A részeg ember bódult állapota miatt nehézkessé vált a beszéde.
3. Átvitt értelemben: Józan ítélőképességét elvesztett (személy), akinek csökkent a megfontoltsága, ésszerűtlenné vált a gondolkodása vagy viselkedése.
A szerelemtől bódult fiú ilyen lelkiállapotban élt hetekig. A felizgatott, bódult tömeg nekiment a rendőröknek.
4. Átvitt értelemben: Józan ítélőképességét elvesztett személyre jellemző (állapot, gondolkodás, megnyilvánulás, viselkedés). Csökkent megfontoltságú és ésszerűtlenné vált állapottal kapcsolatos (dolog).
A bódult indulat magával ragadta a tömeget. A szerelmes fiú bódult viselkedése feltűnt a szüleinek.
Eredet [bódult < bódul + -t (melléknévképző)]
