Tartalom

Békül

békül (ige)

Korábbi ellenséges hozzáállást megváltoztat. Haragosával, ellenségével a békét, a barátságot helyreállítani igyekszik; párbeszédet kezdeményez a nézeteltérés megoldására, illetve hajlandó a megegyezésre; a korábban érzett haragja, dühe, gyűlölete múlik, oszlik.

A férj megbánta, hogy összeveszett az asszonnyal, elhatározta, hogy békül. Az asszony viszont nehezen békült, a férfinak meg kellett ígérnie, hogy több pénzt ad haza.

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Békül – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énbékülökbékülöm
tebékülszbékülöd
ő, önbékülbéküli
mibékülünkbéküljük
tibékültökbékülitek
ők, önökbékülnekbékülik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énbékültembékültem
tebékültélbékülted
ő, önbékültbékülte
mibékültünkbékültük
tibékültetekbékültétek
ők, önökbékültekbékülték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énbékülnékbékülném
tebékülnélbékülnéd
ő, önbékülnebékülné
mibékülnénkbékülnénk
tibékülnétekbékülnétek
ők, önökbékülnénekbékülnék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énbéküljekbéküljem
tebéküljél / béküljbéküljed / béküld
ő, önbéküljönbékülje
mibéküljünkbéküljük
tibéküljetekbéküljétek
ők, önökbéküljenekbéküljék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énbékülhetekbékülhetem
tebékülhetszbékülheted
ő, önbékülhetbékülheti
mibékülhetünkbékülhetjük
tibékülhettekbékülhetitek
ők, önökbékülhetnekbékülhetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énbékülhettembékülhettem
tebékülhettélbékülhetted
ő, önbékülhetettbékülhette
mibékülhettünkbékülhettük
tibékülhettetekbékülhettétek
ők, önökbékülhettekbékülhették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énbékülhetnékbékülhetném
tebékülhetnélbékülhetnéd
ő, önbékülhetnebékülhetné
mibékülhetnénkbékülhetnénk
tibékülhetnétekbékülhetnétek
ők, önökbékülhetnénekbékülhetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énbékülhessekbékülhessem
tebékülhessbékülhesd / békülhessed
ő, önbékülhessenbékülhesse
mibékülhessünkbékülhessük
tibékülhessetekbékülhessétek
ők, önökbékülhessenekbékülhessék
Főnévi igenév
békülni
Határozói igenév
békülve, békülvén, békülvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
békülő, békülendő, békülős, békülhető, békülhetetlen, békületlen
Képzett főnév
békülés