Bántás szó jelentése
bántás (főnév)
1. Kimért ütés; testi vagy lelki fájdalom okozása.
A részeg kötözködésnek gyakran bántás a következménye. Az elszenvedett bántás nyoma látszik a bekötött kézen.
2. Ártó szándékú nyugtalanítás, ingerlés, bosszantás, fenyegetés; elszenvedett háborgatás vagyonban, jogban.
A család a bántás elől másik városba költözik. A kislány a bántás miatt az óvónénihez szalad.
3. Régies: Lelki fájdalom hatása; szomorú, keserű érzés, illetve ennek megnyilvánulása; bántalom.
A sértéssel okozott bántás meglátszik az ember arcán. A vereség miatt érzett bántást gyorsan kiheverte a csapat.
4. Régies, orvosi: Kóros állapot; testrész fájdalma, betegsége; bántalom.
A beteg a bántásra gyógyszert kap. A bántás nem hagyta aludni az ágyban fekvő embert.
Eredet [bántás < bánt + -ás (főnévképző)]
