Bál szó jelentése
bál (főnév I.)
1. Társasági táncos összejövetel. Nagyobb, jelentős eseményként megszervezett, az általában szokásos társasági eseményeknél rangosabb, formai kötöttségeknek megfelelő táncos összejövetel.
Az operabálba csak meghívóval lehetett bejutni. A bálon a hölgyek a legújabb divatnak megfelelő ruhakölteményekben jelentek meg. A bálban ilyenkor a férfiaknak kötelező a fekete szmoking, a nőknél pedig a nagyestélyi viselete.
2. Átvitt értelemben: Kavarodás vagy verekedés. Több, egy helyen levő embert érintő zűrzavaros helyzet, gyakran átláthatatlan zűr, kitört verekedés.
A kocsmában már régen állt a bál, amikor végre megérkezett a rendőrség. A suhanc a szeme körüli nagy monoklival ért haza a bálból.
Eredet [bál < francia: bal (bál, tánc) < baller (táncol) < latin: ballo (táncol) < görög: balliszo (táncol, ugrál) < szanszkrit: vaill (forgat)]
