Autonómia szó jelentése
autonómia (főnév)
1. Saját ügyei önálló kezelésének joga; törvény vagy szokás alapján biztosított lehetőség, képesség, hatalom, hogy egy személy vagy csoport a rá tartozó ügyeket saját elhatározása szerint intézheti, a saját sorsáról önmaga dönthet.
Minden embernek joga van az autonómiára. Egy országon belül élő kisebb közösségnek is biztosítani kell az autonómiát. Az egyetemek autonómiáját törvények biztosítják.
2. Tudományos: Önálló létezés, amely egy rendszer belső törvényszerűségeiből ered.
Minden tudománynak megvan az autonómiája. Az ember autonómiája saját szellemi természetéből ered.
3. Filozófia: A józan ész képessége, amely magának szab erkölcsi törvényeket.
Az ember csak annyiban hivatkozhat a saját autonómiájára, amennyiben értelmes és józan. Az ember autonómiájánál fogva elszakad a teremtőtől.
Eredet [autonómia < görög: autonomia (függetlenség) < auto- (saját) + nomosz (szokás, törvény)]
