Autonóm szó jelentése
autonóm (melléknév)
1. Saját jogkörrel rendelkező (személy, közösség), aki mástól függetlenül jogosult döntéseket hozni, feladatot, szerepet ellátni.
A település élén egy autonóm testület áll. A vállalatot a tulajdonosokhoz képest autonóm vezetők irányítják.
2. Politika, jogi: Önkormányzattal rendelkező (csoport, közösség), amely a saját, belső ügyeivel kapcsolatban a központi hatalomtól független szabadsággal rendelkezik; ilyen közösség lakta (terület, település).
Az országon belül a legnagyobb nemzetiség autonóm közösséget alkot. Az autonóm terület külön közigazgatási egységet alkot az országon belül. A középkorban is voltak autonóm városok, amelyek nem fizettek adót a terület földesurának és tőle függetlenül éltek.
3. Politika, jogi: Önkormányzattal rendelkező közösségre jellemző (állapot, életmód); ilyen közösséggel kapcsolatos (szabály, törvény).
Az autonóm törvényeket a közösség döntéshozó testülete hozza meg. A város egy autonóm rendeletben szabályozza a helyi adókat.
4. Tudományos, lélektan: Önmagának törvényt szabó (személy, élőlény), aki saját alkatának törvényszerűségeit valósítja meg; ilyen élőlényre jellemző, vele kapcsolatos (állapot, megnyilvánulás).
Minden ember autonóm élőlény. A fejlett értelmi képességekkel rendelkező állatoknál is megfigyelhető autonóm cselekvés.
Eredet [autonóm < francia: autonom (önálló) < görög: autonomosz (saját törvényű) < auto (ön-) + nomosz (törvény)]
