Aszkéta szó jelentése
aszkéta (főnév)
1. Testi örömökről lemondó ember, aki önmegtartóztató életet él, és önként nem elégíti ki az élettel járó testi vágyakat.
Az utcában lakó aszkéta hétköznapi életet élő magányos ember. Ő olyan aszkéta, aki nem jár társaságba, és ha kikapcsolódik, akkor könyvet olvas vagy zenét hallgat.
2. Vallási: Buzgó hívő, aki nem törekszik az életben megszokott testi vágyak (főleg evés-ivás, nemi élet) kielégítésére, hanem ezeknek hátat fordítva vallásos elmélkedéssel tökéletesíti magát.
Az aszkéta önszántából választja ezt az életmódot. Az aszkéta a világtól elvonulva, egy barlangban él.
Eredet [aszkéta < görög: aszketesz (remete, szerzetes < „gyakorló”) < aszko (gyakorol, edz)]
