Antracit szó jelentése
antracit (főnév)
1. Ásványtan, bányászat: A legjobb minőségű ásványi szén, amely a legtisztább, és legnagyobb fűtőértékű éghető üledékes kőzet. Tiszta széntartalma magasabb mint 90%. Fekete, kagylós törésű és fémes fényű ásvány.
A vasipari terület kohóiban antracittal olvasztják a vasércet. Az antracit alatt a feketekőszén foglal helyet a szénfajták minőségi rangsorában. Az antracitból a föld mélyében további nagy nyomáson és nagy melegben grafit keletkezik.
2. Sötétszürke szín, amely lehet fényes vagy matt felületű.
Az elegáns személykocsi antracitja fémesen csillog. A háztető antracitja messziről megkülönbözteti az épületet a mellette álló hagyományos színű cserepes házaktól.
3. Régies, elavult: Féldrágakő; a valóságos drágakőnél kisebb értékű, szép, kemény kő, amelyből ékkövet, kisebb dísztárgyakat készítenek.
A gyűrűben egy szép zöld antracit csillog. A nő nyakláncán egy kékes antracit csillog.
Eredet [antracit < angol: anthracite (antracit) < görög: anthrakitesz (szén-szerű) < anthrasz (szén)]
