Analfabéta szó jelentése
analfabéta (főnév)
1. Írástudatlan személy, aki nem tudja, hogyan kell írni vagy olvasni. Nem ismeri a betűk jelentését, folyamatos lejegyzésének módját, vagy alig tud olvasni, írni, képtelen egy szöveget folyamatosan elolvasni, illetve a szöveg értelmét felfogni.
Az iskolázottság elvileg azért van, hogy senki ne legyen analfabéta. Amikor azonban egy negyedik osztályos tanuló még mindig szótagolva olvas, akkor ő bizony a több éves oktatás ellenére még midig analfabéta.
2. Átvitt értelemben: Teljesen járatlan ember, aki egy tárgykörhöz, szakmához egyáltalán nem ért.
Az asszony meglepetten látja, hogy a férje teljesen analfabéta a szereléshez. A férj azzal érvel, hogy a kihívott szerelő viszont analfabéta a matematikához.
Eredet [analfabéta < görög: analphabetosz (írástudatlan) < an- (nélküli, „nem”) + alphabetosz (ábécé) < alpha (alfa, „a” betű) + beta (béta, „b” betű)]
