Altábornok szó jelentése
altábornok (főnév)
1. Régies, elavult: A főparancsnok helyettese, aki a hadsereg egy részét irányítja és a főparancsnok tanácsadója.
Az altábornokok együtt tanácskoznak a sereg tábornokával. Az altábornok parancsot ad felderítők kiküldésére.
2. Régies, elavult: Helyettes főtiszt, aki háború alatt a táborozó katonaság elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodik.
Az altábornok jelentést tesz a táborverésről a tábornoknak. Az altábornok parancsa szerint vernek sátrat a századok.
Eredet [altábornok < al- (melléknév) + tábornok]
Lezárva 7K: 2014. május 12., 13:58
