Alkotmány szó jelentése

alkotmány (főnév)

1. Egy összetákolt tárgy, építmény, dolog.

Az ideiglenes kuckó csak egy alkotmány lett, de mégis megvédte a kirándulókat az esőtől. Az alkotmányt idővel könnyen széthordták az arra járók.

2. Népies, régies: Egyszerű szerkezet, amely egy célt szolgáló készítmény, működést megvalósító eszköz.

Az óra alkotmányát már csak az öreg órásmester tudja megjavítani. A szekér alkotmánya nyikorog a rápakolt teher súlya alatt. A horgász egyszerű alkotmányban ülve evezett ki a tó vizére.

3. Jogi: Egy ország alapvető irányelvei; egy állam kormányzásának legfőbb szabályai, amelyek meghatározzák az állam formáját, annak intézményeit, működésük kereteit, az államhatalom és állampolgárok viszonyát, alapvető jogait és kötelezettségeit.

A többi törvénynek összhangban kell lennie az alkotmánnyal. Az alkotmány fő rendelkezéseit minden állampolgárnak érdemes ismernie.

4. Átvitt értelemben: Működési szabályzat, amely egy szervezeten belül érvényes.

A párt alkotmányát a kongresszus szavazza meg. Az intézmény alkotmánya meghatározza az osztályok feladatát.

Eredet [alkotmány < újmagyar: alkotmány (az állam alapvető törvénye) < középmagyar: alkotmány < alkot]
Megjegyzés: a jogi elnevezés a latin „constitutio regni” = „a királyság alkotmánya” kifejezés mintájára jött létre.

Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Az alkotmány sáncai – (Történelmi: az 1848 előtti Magyarországon a nemesi kiváltságok).

Írott alkotmány – (Jogi, történelmi: olyan állami alaptörvény, amelynek kitételeit egységesen törvénybe foglalták).

Lezárva 7K: 2012. május 12., 19:20