Alkonyat szó jelentése
alkonyat (főnév)
1. A fényes nappal vége; az este kezdete. A teljes besötétedésig tartó naplemente időszaka, amikor a fény csökken és a színek változnak, mivel a Nap ekkor oldalról egyre gyengébben világítja meg a légkört.
Az alkonyat beálltával a madarak elcsendesedtek. Télen gyorsan leszáll az alkonyat.
2. Átvitt értelemben: Az utolsó időszak, a hanyatlást és az alkotó erők csökkenését jelentő szakasz.
A festőművész még élete alkonyatán is remekműveket alkotott. A középkor alkonyatát jelentette az ipari kor beköszönte.
Eredet [alkonyat < ómagyar: alkonyat < ősmagyar: alákonyulat (naplemente) < dravida: sáyungálam (alkony, naplemente) < sáy (lehajlik) + kálam (idő)]
Lezárva 7K: 2010. december 22., 16:19