Aerofon szó jelentése
aerofon (főnév)
1. Zene: Fúvós hangszer; levegő befúvásával megszólaltatott zeneeszköz.
A fuvola és trombita is aerofon. Előbb a vonósok szólaltak meg, aztán az aerofonok.
2. Elavult: Hangtölcsér; tölcsérszerű hangerősítő a régi lemezjátszókon.
Az aerofonból recsegő zene szólt. Az aerofon jól hallhatóan szólt áramellátás nélkül is.
3. Elavult: Fültölcsér; hallásjavító tölcsér.
Az öreg a füléhez tartotta az aerofont, hogy jobban halljon. Az aerofon nélkül alig hallott.
4. Zene, elavult: Orgonaszerű hangszer; sípokkal működő billentyűs, fújtatós hangszer; harmónium.
A kis kápolnában egy aerofon szólt. Az aerofon hangja hasonlít az orgonához.
Eredet [aerofon < francia: aérophone (harmónium) < görög: aero (levegő) + -fon (hang)
Lezárva 7K: 2015. június 11., 18:13
