Acél szó jelentése
acél (főnév)
Erős fém; vasat, némi szenet és mást tartalmazó kemény, erős, fényes, vagy szürke, jól alakítható ötvözet, amit az olcsósága miatt tartós szerszámok, vágóeszközök, gépek készítéséhez használnak. Fajsúlya nagy, víz hatására oxidálódik, és sok vegyi anyag károsítja. Vezeti a villamos áramot.
A legtöbb kés acélból készül. Sokféle acél berozsdásodik, ha víz éri, de létezik nem rozsdásodó acél is. A gyerekek az acélt is vasnak nevezik.
Eredet [acél < ómagyar: acél < ősmagyar: acsatild (acél, szerszám) < sta, sten (szikrázó, „tűz-adó”)]
