Abszolutórium szó jelentése
abszolutórium (főnév)
1. Oktatási: Végbizonyítvány, amelyet egyetemi, főiskolai tanulmányok végén adnak, még a diploma vagy oklevél megszerzése előtt. Felsőfokú végzettséget igénylő munkakörre nem jogosít.
Az utolsó félévi vizsgák letétele után a hallgató abszolutóriumot kap. Az abszolutórium után a hallgató államvizsgára bocsátható, és diplomát vagy oklevelet szerezhet.
2.Oktatási, régies: Záróvizsga; egyetemi, főiskolai tanulmányokat lezáró átfogó vizsga.
Az abszolutórium után mehetett a hallgató záróvizsgára. Tudományos fokozatot is csak az abszolutórium után szerezhetett.
Eredet [abszolutórium < latin: absolutorium (felszabadító) < absolutio (felmentés) < absolvo (felment, elenged) < ab- (el; határozói előtag I.) + solvo (kiold)]
