Abnegáció szó jelentése
abnegáció (főnév)
1. Elavult, jogi: Vád tagadása; bűn, vétség letagadása, cáfolása.
A vádlott abnegációja semmit nem javított a helyzetén. Az abnegáció mellett azt is bizonyítania kell, hogy nem lehetett ott.
2. Elavult: Ön-megtagadás; saját korábbi állítás, vélemény visszavonása.
A tudós abnegációra kényszerült, amikor bebizonyosodott, hogy tévedett. Az egyház csak abnegáció esetén fogadja vissza a kitagadott híveket.
3. Elavult: Önkéntes áldozathozatal; lemondás a saját érdekekről, előnyökről más javára.
A család vesztesége abnegációt követel a távolabbi rokonoktól is. Nagyon nemes jellemre vall az adakozók abnegációja.
Eredet [abnegáció < latin: abnegatio (tagadás) < ab- (el; határozói előtag I.) + nego (tagad, „nemet mond”) < nec (nem)]
