Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Három szó jelentése

(3 szócikkből átirányítva)

három (számnév)

Három.jpg

1. Kettő meg egy; a kettő után következő egész szám.

A három nővér egymás kezét fogva elment sétálni a parkba. A mese három királyfi csodás kalandjairól szól.


2. Népies: A vártnál több, a megszokottnál több; tetszőlegesen sok.

„Járt utánam három falu legénye.” (Népköltés) A három város mind adót fizet a királynak.


Eredet [három < ómagyar: három, horom (három) < ősmagyar: hormu, khormu (három) < dravida: karlu (három < háromágú villa)]


Kifejezések

Három-három – (mindegyiknek kettő meg egy, külön-külön kettő meg egy).


Három királyok napja – (Népies, vallási: január hatodika; vízkereszt).



három (főnév)

Three.jpg

Kettő meg egy egység.

Ha háromból kettőt elveszünk, marad egy. Az iskolában az egy osztályba járók közül szín kitűnő lett három.

További részletezés

1. Kettő meg egy tárgy, dolog.

Az asszony egyszerre hármat tud megjegyezni magának. A részeg úgy érezte, hogy már hármat lát.


2. Kettő meg egy pénzegység egy pénznemből, ami általában érvényben van.

Régen volt, hogy hármat kértek egy tojásért a piacon. A kofa haromért adta a krumpli kilóját.


3. Kettő meg egy személy.

A csapatban hárman szolgálnak egy faluból. Egyszerre három ment be a házba.


4. Kettő meg egy perc végén, időpont jelzésekor az óra számának neve után.

A vonat tíz háromkor indul a második vágányról, kicsit késve. A gyors tizenegy háromkor érkezik, két perccel előbb a menetrendnél.


5. Kettő meg egy óra végén, időpont jelzésekor.

A vonat háromkor indul. A találkozó délután háromkor lesz. Egészen háromig aludt a kisgyerek ebéd után.


6. Kettő meg egy napon; naptári időpont jelzésekor egy hónap neve után.

A munkának július háromra el kell készülnie. A pénz megérkezik augusztus háromra.


7. Kettő meg egy éve egy évszázadnak, vagy a folyó századnak.

A régi szótár még háromban jelent meg. Háromban lett vége a háborúnak.


8. Kettő meg egy számmal jelölt ház, épület, lakás, helyiség.

A Görbe utca három alatt laknak Kovácsék. A futár a második lépcsőház hármat keresi.


9. Kettő meg egy számjegy.

A tanuló eredményként hármat írt az egyenlőségjel után. A tanár hármat írt be az ellenőrzőbe érdemjegyként.


10. Népies: Kettő meg egyszer; szorzó szám helyett, milyenségre utalás előtt.

Az óriás három olyan nagy volt, mint egy ember. A városba vezető kerülőút három olyan hosszú, mint az egyenes.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Szóalakok

Hárma, hármónk/hármunk, hármótok/hármatok, hármójuk, hármójok, hármuk – (ő, én vagy te és még két másik személy együtt, vele, velem, veled együtt kettő meg egyen).


Hárman – (kettő meg egy személy együtt).


Hármanként – (megszakítással egymás után kettő meg egyesével).


Hármat – (egymás után kettő meg egyszer végez, tesz meg egy cselekvést).


Hármával – (Népies: egyszerre kettő meg egyszer véve).


Háromszor – (a.) kettő meg egy ízben, alkalommal; b.) szám előtt: kettő meg eggyel megszorozva; c.) hasonlításban szereplő mennyiségről szólva: kettő meg egyszer több, kettő meg egyszer akkora, kettő meg egyszer annyi; d.) akkora terület, amelynek egyik oldala kettő meg egy mértékegységnyi; e.) minőségi hasonlításban, középfok mellett: nagymértékben, sokkal; f.) fokozó kifejezésként: legalább kettő meg egy ízben, ha nem többször; g.) érzelmileg színezett beszédben: nagyon).


Kifejezések

Egy, kettő, három! – (nógatásként: gyorsan!)


Három a magyar igazság – (a teljes igazság – a "három" a teljesség száma).


Három a tánc! – (a magyar zenének és táncnak három része van: lassú, élénkebb és friss; ha az előbbieket már eljárták, a frisset is el kell táncolják, tehát azt jelenti: húzd rá!)


Úgy tesz / olyan arcot vág, mint aki háromig sem tud számolni – (együgyű, értetlen, bamba arcot vág).


Lezárva 7K: 2011. november 26., 09:03




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)