Tartalom

Ődöng

ődöng (ige)

1. Cél nélkül jár-kel; lassan, hanyagul vagy kedvetlenül csatangol, kószál.

A csavargó a város utcáin ődöng. A kamaszfiú szomorúan ődöng az utcákon, mert szóra se méltatja az a lány, aki tetszik neki.

2. Erőtlenül támolyog ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Ődöng – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énődöngökődöngöm
teődöngsződöngöd
ő, önődöngődöngi
miődöngünkődöngjük
tiődöngtökődöngitek
ők, önökődöngnekődöngik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énődöngtemődöngtem
teődöngtélődöngted
ő, önődöngöttődöngte
miődöngtünkődöngtük
tiődöngtetekődöngtétek
ők, önökődöngtekődöngték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énődöngenékődöngeném
teődöngenélődöngenéd
ő, önődöngeneődöngené
miődöngenénkődöngenénk
tiődöngenétekődöngenétek
ők, önökődöngenénekődöngenék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énődöngjekődöngjem
teődöngjél / ődöngjődöngjed / ődöngd
ő, önődöngjönődöngje
miődöngjünkődöngjük
tiődöngjetekődöngjétek
ők, önökődöngjenekődöngjék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énődönghetekődönghetem
teődönghetsződöngheted
ő, önődönghetődöngheti
miődönghetünkődönghetjük
tiődönghettekődönghetitek
ők, önökődönghetnekődönghetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énődönghettemődönghettem
teődönghettélődönghetted
ő, önődönghetettődönghette
miődönghettünkődönghettük
tiődönghettetekődönghettétek
ők, önökődönghettekődönghették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énődönghetnékődönghetném
teődönghetnélődönghetnéd
ő, önődönghetneődönghetné
miődönghetnénkődönghetnénk
tiődönghetnétekődönghetnétek
ők, önökődönghetnénekődönghetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énődönghessekődönghessem
teődönghessődönghesd / ődönghessed
ő, önődönghessenődönghesse
miődönghessünkődönghessük
tiődönghessetekődönghessétek
ők, önökődönghessenekődönghessék
Főnévi igenév
ődöngeni
Határozói igenév
ődöngve, ődöngvén, ődöngvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
ődöngő, ődöngendő, ődöngős, ődönghető, ődönghetetlen, ődöngetlen
Képzett főnév
ődöngés