Üdvözül
üdvözül (ige)
1. Életét veszti, meghal egy (személy), aki ezzel megszabadul a földi élet szenvedéseitől és mennyei boldogságba jut.
A hősnő hosszú szenvedés után üdvözül. Az idén üdvözült apa vagyonát a gyermekei örökölték.
2. Boldoggá válik ...
Üdvözül – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | üdvözülök | üdvözülöm |
| te | üdvözülsz | üdvözülöd |
| ő, ön | üdvözül | üdvözüli |
| mi | üdvözülünk | üdvözüljük |
| ti | üdvözültök | üdvözülitek |
| ők, önök | üdvözülnek | üdvözülik |
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | üdvözültem | üdvözültem |
| te | üdvözültél | üdvözülted |
| ő, ön | üdvözült | üdvözülte |
| mi | üdvözültünk | üdvözültük |
| ti | üdvözültetek | üdvözültétek |
| ők, önök | üdvözültek | üdvözülték |
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | üdvözülnék | üdvözülném |
| te | üdvözülnél | üdvözülnéd |
| ő, ön | üdvözülne | üdvözülné |
| mi | üdvözülnénk | üdvözülnénk |
| ti | üdvözülnétek | üdvözülnétek |
| ők, önök | üdvözülnének | üdvözülnék |
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | üdvözüljek | üdvözüljem |
| te | üdvözüljél / üdvözülj | üdvözüljed / üdvözüld |
| ő, ön | üdvözüljön | üdvözülje |
| mi | üdvözüljünk | üdvözüljük |
| ti | üdvözüljetek | üdvözüljétek |
| ők, önök | üdvözüljenek | üdvözüljék |
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | üdvözülhetek | üdvözülhetem |
| te | üdvözülhetsz | üdvözülheted |
| ő, ön | üdvözülhet | üdvözülheti |
| mi | üdvözülhetünk | üdvözülhetjük |
| ti | üdvözülhettek | üdvözülhetitek |
| ők, önök | üdvözülhetnek | üdvözülhetik |
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | üdvözülhettem | üdvözülhettem |
| te | üdvözülhettél | üdvözülhetted |
| ő, ön | üdvözülhetett | üdvözülhette |
| mi | üdvözülhettünk | üdvözülhettük |
| ti | üdvözülhettetek | üdvözülhettétek |
| ők, önök | üdvözülhettek | üdvözülhették |
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
| én | üdvözülhetnék | üdvözülhetném |
| te | üdvözülhetnél | üdvözülhetnéd |
| ő, ön | üdvözülhetne | üdvözülhetné |
| mi | üdvözülhetnénk | üdvözülhetnénk |
| ti | üdvözülhetnétek | üdvözülhetnétek |
| ők, önök | üdvözülhetnének | üdvözülhetnék |
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | üdvözülhessek | üdvözülhessem |
| te | üdvözülhess | üdvözülhesd / üdvözülhessed |
| ő, ön | üdvözülhessen | üdvözülhesse |
| mi | üdvözülhessünk | üdvözülhessük |
| ti | üdvözülhessetek | üdvözülhessétek |
| ők, önök | üdvözülhessenek | üdvözülhessék |
- Főnévi igenév
- üdvözülni
- Határozói igenév
- üdvözülve, üdvözülvén, üdvözülvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- üdvözülő, üdvözülendő, üdvözülős, üdvözülhető, üdvözülhetetlen, üdvözületlen
- Képzett főnév
- üdvözülés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató