Öntudat szó jelentése
öntudat (főnév)
1. Önmagunkra és környezetünkre irányuló érzékelés és megértés. Annak világos fogalma, amikor egy személy pontosan látja, hogy ki ő, mi a szerepe, felismeri saját értékét és azt, hogy mi van és mi történik körülötte.
Az öntudat gyorsan kezd éledni az ébredező betegben. A sérültön látszik, hogy elhagyja az öntudata.
2. Éber lelkiállapot, amikor egy személy eszméletén van, és érzékeli környezetét.
A részeg ember egyre jobban elveszti az öntudatát. Amikor kijózanodik, akkor visszatér az öntudata.
3. Teljes önismeret az egyén vagy közösség saját mivoltáról, lényéről, szerepéről, értékéről.
A nemzeti öntudat a 19. század első felében ébredezni kezdett. A művész öntudatának bizonyossága alapján alkot.
4. Saját szándékosság érzése, ami egy személyben tette során fellép.
A beteg még tiszta öntudatánál írta alá a végrendeletet. Részegség után a tettes arra hivatkozott, hogy nem volt öntudatánál, amikor a dolgot megtette.
Eredet [öntudat < ön- (melléknév) + tudat]