Önmegtartóztatás szó jelentése

önmegtartóztatás (főnév)

Fájl:Önmegtartóztatás.jpg

1. Belső vágyak szándékos elnyomása; egy személy nem tudatos hajlamainak, ösztöneinek, vágyainak elfojtása egy jó cél, ügy érdekében.

A szerzetes életében fontos szerepe van az önmegtartóztatásnak. A hívő önmegtartóztatásból böjtöl: nem eszik húst.

2. Nemi vágyak elfojtása; a nemi élettől való önkéntes lemondás.

Egy papnak természetes az önmegtartóztatás. A rab önmegtartóztatást kényszerül magára venni a börtönben.

3. Régies, elavult: Kellemetlenségek békés eltűrése.

A beteg a műtét után nagy önmegtartóztatással viseli az átmeneti fájdalmakat. Önmegtartóztatásában segítenek a fájdalomcsillapítók, amiket a nővér ad neki.

Eredet [önmegtartóztatás < ön- (melléknév) + meg- (igekötő) + tartóztat + -ás (főnévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja