Értés szó jelentése
értés (főnév)
1. Ésszel felfogás; gondolkodó képességgel átlátás; összefüggések ismerete.
A tiszta értés jele a jó alkalmazás. Az idegen szövegek lassú értését a sok ismeretlen szó okozza.
2. Régies: Tény tudása; adattal, ismerettel rendelkezés.
Kerülő úton mégiscsak az értésére került a titok. A törvények nem értése nem mentesít a törvények alól.
Eredet [értés < ért (ige) + -és (főnévképző)]
Nyelvtani adatok
Kifejezés
Értésül/értésére ad – (közli vele).
Értésére jut – (megtudja, tájékoztatják róla).