Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Élő szó jelentése

élő (melléknév)

Életjelenségeket mutató, életerőtől áthatott, működő (élőlény, test, szervezet) .

Egy élő ember céljai megvalósítása érdekében teszi a dolgát. Egy száz évig élő ember ritka manapság.


Eredet [élő < él (ige) + -ő (melléknévképző)]


További részletezés

1. Nem vágott (állat), amely élve kerül eladásra.

Ma már ritkán lehet venni élő állatot. Az állatvásárokon élő jószág cserél gazdát.


2. Átvitt értelemben: Felhasználó (személy), aki egy fogyasztási cikket, árut vagy bármilyen haszonra fordítható dolgot, tanácsot alkalmaz, fogyaszt, saját vagy a közösség hasznára fordít.

A legtöbb kávéval élő felnőtt nem pihen eleget. A tanáccsal élő férfi megoldja a problémáját.


3. Átvitt értelemben: Együtt lakó (személy), aki egy másik személlyel közös háztartásban él.

A nagyszülőknél élő fiatalok önálló lakásra gyűjtenek. Az anyósnál élő feleségnek nehéz megszoknia az asszonyt.


4. Átvitt értelemben: Nemileg aktív (személy, pár).

Az együtt élő pár még nem házas. Az első szerelmével élő nő boldog.


5. Átvitt értelemben: Egy célnak szentelő (személy), aki minden idejét mások javára fordítja.

Petőfi a hazájának élő költő volt. Az embertársaiért élő orvos sokat dolgozik.


6. Átvitt értelemben: Jövedelméből magát eltartó (személy), aki ruhára, élelmiszerre, megélhetési költségek fedezésére saját keresetét adja ki.

Legtöbb munkájából élő dolgozó nehezen él. A boltjából élő kiskereskedő adót fizet.


7. Átvitt értelemben: Bizonyos hozzáállást mutató (személy, közösség), aki egy bizonyos módon tölti az időt vagy tevékenykedik, viselkedik.

Senki sem tudta, hogy a kettős életet élő férj hogyan csinálja ezt. A vállalkozók életét élő ember nagy stressznek van kitéve.


8. Átvitt értelemben: Sorsot megtapasztaló (személy, közösség), aki sorstársként részese egy társadalmi jelenségnek, folyamatnak; tanúként szemlélője egy kialakult helyzetnek, ami hat rá.

Szép időket élő idős embernek béke és nyugalom jut osztályrészül. A szebb jövőt élő embernek a jelenben kell tennie ezért.


9. Átvitt értelemben: Életmódot folytató (személy), aki egy adott helyzetben, állapotban, illetve anyagi körülmények között van.

A nagy lábon élő szerencsejáték-nyertes feléli a nyereményét. A jó körülmények közt élő sikeres üzletember sokat dolgozik. Sokan vannak az egyik napról a másikra élő emberek.


10. Átvitt értelemben: Jellemző táplálékot fogyasztó (élőlény, különösen ember vagy állat); ez lehet az adott élőlény kizárólagos tápláléka is.

A repülő rovarokon élő fecske hasznos madár. A növényevőkön élő ragadozó állatoknak egyre csökken az életterük. Az egészségtelen ételeken élő mai ember gyakran beteg. A szinte csak növényeken élő vegetáriánus egészségesebb, mint mások.


11. Átvitt értelemben: Adott helyen lakó (személy), aki jellemzően ott alszik, étkezik, pihen, tárolja a dolgait; olyan lakcímmel rendelkezik, ahol életvitelszerűen tartósan tartózkodik.

A vidéken élő professzor nyugdíjazása után a fővárosból elköltözött. A szülőhelyén élő ember jó munkát és megélhetést talált ott. A fővárosban élő fiatal orvos állandó lakcíme még vidéken, a szüleinél van.


12. Átvitt értelemben: Meghatározott viszonyban levő (személy, csoport) egy másik személlyel, csoporttal.

A barátságban élő kertvárosiak jól kijönnek egymással. A családtagok szeretetében élő gyerek szépen fejlődik. Az egymással békességben élő emberek számíthatnak egymásra.


13. Átvitt értelemben: Elképzelt hatások alatt álló (személy); sajátos körülmények, viszonyok szerint döntő és cselekvő.

A gyermekkorát álomvilágban élő grófkisasszony nagyon meglepődött a valóságon. A matematikában élő professzornak nem sok gyakorlati érzéke van.


14. Átvitt értelemben: A sorsa lehetőségeit kihasználó (személy), aki élete hétköznapi örömeit élvezi; vágyait, késztetéseit így kielégíti.

A sokat és sietve élő szoknyavadász minden nővel kikezd. Az igazán nem élő nyámnyila ember mások segítségére szorul. Az állásajánlattal élő fiatalember gyorsan munkahelyet változtat.


15. Átvitt értelemben: Fennmaradva ható (szellemi jelenség, lelki benyomás).

A köztünk élő nagy színész emlékére emléktáblát avatnak fel szülőházán. A ma is köztünk élő szabadságszeretet ápolja 1848 örökségét.


16. Átvitt értelemben: Nem felvételről sugárzott (rádió vagy televízió műsor).

Ma már kevés az élő közvetítés. Vannak olyan fontos események, amikről a tévé élő adásban számol be.


17. Átvitt értelemben: Közhasználatban levő (nyelv, szokás, dolog), ami a mindennapi élet része.

Az élő nyelv használat közben változik. Az élő népszokások színesítik a kultúrát.


18. Átvitt értelemben: Hatásosan működő (módszer, eszköz, dolog).

Egy élő tudomány gyorsan fejlődik. Az élő szakértelmet megbecsülik.


19. Átvitt értelemben: Nem írott (közlés, elbeszélés, hagyomány, dolog), amely szájról-szájra terjed és marad fenn.

Az élő hagyomány mindennapjaink része. Az élő szó személyes erővel rendelkezik.


20. Átvitt értelemben: Szinte megtestesült (eszme, szellemi jelenség, dolog), amely megelevenedik, szemléltetően tükrözi a valóságot.

A tanár élő példákkal magyarázza el a tananyagot. A mérnök fejében élő gondolatok fogannak meg.


21. Átvitt értelemben: Egy személlyel helyettesített (élettelen dolog, szellemi, lelki jelenség), amelynek szerepét (főleg emberi) élőlény tölti be.

A nyelvtanár élő szótárként mondta meg a tanulónak a szavak jelentését. Az élő naptár kívülről tudja a névnapokat.


22. Átvitt értelemben: Mindig folyó (víz, forrás, vízfolyás).

Az erdőben a kirándulók egy élő forrásra bukkannak. Egy élő patak soha nem szárad ki.


23. Átvitt értelemben: Állatokat, növényeket magába foglaló (víz, környezet).

A nemrég még szennyezett víz ma már újra élő patak. Az élő sztyeppén találsz ennivalót, de azon túl a sivatagban semmit.


24. Régies, átvitt értelemben: Élelmet nyújtó (termőföld, munka).

Az élő földet jól meg kell művelni. Az élő munkának meg kell adni a becsületét.


Kifejezések

Élő célpont – (egy élőlény, aki olyan helyzetben van, hogy fegyverrel könnyen eltalálható).


Élő Isten – (a létező Isten nyomatékos kifejezése).


Régies: Élő lap – (a már többé meg nem jelenő sajtótermékekkel szemben egy olyan újság, amely rendszeresen megjelenik).


Élő lelkiismeret – (a.) működő lelkiismeret, amely megszólal, háborog; b.) egy személy, akinek puszta jelenléte, létezése mások lelkiismeretére hat, azt felébreszti).


Élő lexikon – (sokat tudó ember, aki az ismeretek széles területén sok adatot tud).


Élő tanúbizonyság – (személy vagy tény, akinek/amelynek puszta létezése bizonyító erejű egy vitás kérdésben).


Élő valóság – (létező, nagyon is meglévő valóság, tény).


Magának élő – (a.) önző személy; b.) embereket kerülő személy).



élő (főnév)

1. Élőlény, főleg ember, ritkán állat.

Az elnéptelenedett településre érkező katona egy élővel sem találkozott. Jó lett volna egy élővel találkoznia, mert megtudhatta volna, hogy valójában mi történt.


2. Régies, elavult: Eleség, élelem, terményekből vagy készítményekből álló, étel készítésére alkalmas készlet.

A juhász a tarisznyájában visz magával élőt. Az élőből megkínálja társát is, amikor közösen esznek.


Kifejezések

Elköltözik/eltávozik az élők sorából – (ember meghal).


Se élő, se holt/halott – (a.) félelemtől elgyötört ember; b.) nagyon elcsigázott ember).


Lezárva 7K: 2012. május 9., 16:58




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)