Ék szó jelentése

ék (főnév I.)

Fájl:Ék1.jpg

1. Feszítő szerszám; amit két tárgy szétfeszítésére, összeszorítására vagy egy anyagtömb szétvágására használnak. Kemény anyagból készült lapos tárgy, egyik vége vékony, a másik vége vastagabb, így ha két felület közé beütik, akkor nagy erőt fejt ki.

A favágók ékek segítségével vágták szét a farönköket. A férfi éket tett az ajtó alá, hogy ne csapódjon be.

2. Katonai: Támadó alakzat, a hadsereg támadó részének előretörő eleje, amely áttöri az ellenség védelmi vonalát, és mélyen benyomul az ellenség területére.

A támadó éket mégis megállította az ágyútűz. Az ék sikerének titka a katonák fegyelmezettségében rejlett.

Eredet [ék < ómagyar: ék < ősmagyar: ék, ek, ík (ék) < dravida: mekku (sarok, szeglet) < eggu, eghu (hegyez)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 314 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja