Mondat

WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikk, fogalom)

mondat (főnév)

Speak2.jpg

Gondolatot együttesen kifejező szavak. Mondat, azaz „amit kimondtak”, tehát egy gondolat, amelyet egy személy közölt. A mondat bármilyen gondolatot kifejezhet. A mondattal kifejezett gondolatban mindig van egy ige (néha nem mondjuk ki), ami egy cselekvést, történést, változást, vagy létezési állapotot fejez ki – ez a mondat legfontosabb része. A mondat többi szava az ige körülményeit pontosítja. A mondat állhat egyetlen szóból, de lehet nagyon hosszú is. A mondatot mindig nagybetűkkel kezdjük, és írásjel (.!?) jelzi a végét.

Egy mondattal elmondtam minden kívánságomat. A „Szeretlek!” is egy egész mondat.


Eredet [mondat < mond + -at (főnévképző)]


Nyelvtani adatok

Kifejezés

Zenei mondat – (Zene: egy nagyobb önálló rész egy zeneműben, amely rendszerint világosan elhatárolódik a nagyobb mű más hasonló részeitől).


A mondatok fajtái

Lásd még: mondat mód

A cselekvő személy alapján

a mondat lehet: cselekvő, visszaható, műveltető, kölcsönös vagy szenvedő mondat.


cselekvő mondat, cselekvést kifejező mondat:

Olyan mondat, amelyben az alany végzi az igét.

Megyek a városba. Kérem a következőt.


visszaható mondat:

A visszaható mondatban az igét az alany végzi vagy okozza, és önmagára van hatással.

Mosakodik a macskánk. A kutya sokszor vakarózik.


műveltető mondat:

A műveltető mondatban az igét nem az alany végzi vagy okozza, hanem más személlyel vagy dologgal végezteti azt.

Több magazint is járatunk. Lerajzoltattam a ház terveit.


kölcsönös mondat:

A kölcsönös mondatban az alapigével kifejezett cselekvés vagy történés több alanyra is egyaránt hatással van.

Tegnap óta tegeződünk a főnökkel. A három gyerek verekedett.


szenvedő mondat, passzív mondat:

A szenvedő igéjű mondat az alany közlése nélkül közli az alapigével kifejezett cselekvést vagy annak szükségességét.

Közhírré tétetik: ma vásár lesz. Minden kérés meghallgattatik.

Lásd még: szenvedő (passzív) szerkezet


Az ige toldalékai alapján

a mondat lehet: kijelentő, felszólító és feltételes.


kijelentő mondat:

A mondat kifejezhet egyszerű közlést. A kijelentő toldalékból megtudjuk, hogy ki cselekszi az igét.

Indulok pihenni! Miért vársz még? A ládát nem a pincébe visszük.


felszólító mondat:

A mondat kifejezhet felszólítást. A felszólító toldalék azt jelzi, hogy a beszélő személy valakit utasít az igével kifejezett cselekvésre.

Indulj pihenni! Miért várjunk még? A ládát ne a pincébe vidd.


feltételes mondat:

A feltételes toldalék azt jelzi, hogy az ige megtörténése nem bizonyos.

Bárcsak indulna pihenni! Miért várna még? A ládát levihetnéd a pincébe.


Lásd még: mód, igemód


Az ige toldalékai alapján

mindezek a mondatok lehetnek: tárgyas vagy tárgyatlan mondatok is.


tárgyas mondat:

A tárgyas toldalék (a tárgyas igerag) azt jelzi, hogy a cselekvés, történés közvetlenül irányul valamely más személyre vagy dologra.

Nézem a macskát. Főzöd az ebédet. Olvassa a könyvet. Eszem az almát. Fogom a madarat.


tárgyatlan mondat:

A tárgyatlan toldalék (alanyi igerag) azt jelzi, hogy az ige nem irányul közvetlenül valamely személyre vagy dologra. Az ilyen ige csupán a cselekvő személy vagy dolog cselekvését, történését, létezési állapotát jelzi.

A macskára nézek. Főzöl. Olvas a szünetben. Eszek az almából. Madarat fogok.


Az igeidő alapján

mindezek a mondatok lehetnek: jelen, múlt vagy jövő idejűek, valamint befejezett jelen, befejezett múlt vagy befejezett jövő idejűek.


jelen idejű mondat:

A jelen idejű mondatban a cselekvés, történés, létezési állapot a mostani pillanatban zajlik.

A gyerek a kertben játszik. Esik az eső. Jó helyzetben van a játékos. Eszem a levest.


múlt idejű mondat:

A múlt idejű mondatban a cselekvés, történés, létezési állapot a jelentől régebben történt, illetve a beszéd időpontjáig véget ért.

A gyerekek játszottak. Esett az eső. Jó helyzetben állt a játékos. Akkor jött a csapat. Ettük a levest.


jövő idejű mondat:

A jövő idejű mondatban a cselekvés, történés, létezési állapot a jelent követően fog történni. A jövő időt az jelzi, hogy az ige mellett a fog szó, az ige után pedig -ni toldalék áll. A jövő időt az is kifejezheti, ha egy jelen idejű ige mellett jövőt kifejező időhatározó szó áll, például: lesz, majd, jövőre, holnap, stb.

A gyerek a kertben fog játszani. Mindjárt esik az eső. Jó helyzetben lesz a játékos. Akkor érkezik majd a csapat. Enni fogjuk a levest.


befejezett jelen idejű mondat:

A befejezett jelen idejű mondatban a cselekvés, történés, létezési állapot a beszéd pillanata után véget fog érni, meg fog történni, be fog fejeződni, változást fog eredményezni. A befejezett jelen időt az jelzi, hogy a jelen idejű ige mellett igekötő áll.

Rövidesen eljönnek a nagyszülők. Kisétálok az erdő felé. Megesszük a levest!


befejezett múlt idejű mondat:

A befejezett múlt idejű mondatban a cselekvés, történés, létezési állapot a beszéd pillanata, illetve egy múltbeli időpont előtt véget ért, megtörtént, befejeződött, változást eredményezett. A befejezett múlt időt az jelzi, hogy a múlt idejű ige mellett igekötő áll.

Mire a nagyszülők jöttek, megettük az ebédet. Kisétáltam az erdőbe. Megettük a levest.


befejezett jövő idejű mondat:

A befejezett jövő idejű mondatban a cselekvés, történés, létezési állapot egy jövőbeli időpont előtt véget fog érni, meg fog történni, be fog fejeződni, változást fog eredményezni. A befejezett jövő időt az jelzi, hogy a jövő idejű ige mellett igekötő áll.

Meg fogjuk enni az ebédet, mire a nagyszülők jönnek. Ki fogok sétálni az erdőbe. Meg fogjuk enni a levest.


A mondat módja alapján

mindezek lehetnek kijelentő, illetve kérdő mondatok (eldöntendő vagy kiegészítendő), lehetnek állító vagy tagadó mondatok, lehetnek egyszerű vagy felkiáltó mondatok is. Az igével és a mellette lévő szavakkal, illetve ezek sorrendjével kifejezhetjük, hogy kijelentést teszünk, kérdezünk vagy tagadunk, valamint hogy a mondandónk egyszerű vagy hangsúlyos.


kijelentő mondat, állító mondat:

Egyszerű mondat, amely nem tagadás, nem kérdés és nem felkiáltás. Az ige toldaléka bármilyen lehet (tárgyatlan, tárgyas, kijelentő, felszólító és feltételes is). A kijelentő mondat végén pont van, de nincs benne tagadást, kérdést vagy erős érzelmi töltést kifejező szó, erről lehet felismerni:

Indulok pihenni! Szerintem még várjunk. Miért vársz még? Levinném a ládát a pincébe. A ládát nem a pincébe visszük. Egész nap esett az eső. Először végy egy tiszta edényt. Én is bemehetnék.


kérdő mondat:

Amikor egy mondat valamiről érdeklődik, akkor kérdő mondatnak nevezzük. A kérdő mondat az igével kifejezett tényről érdeklődik. A kérdő mondat végén kérdőjel van, erről lehet felismerni.

Indulsz pihenni? Miért várjunk? Levihetném a ládát a pincébe?


eldöntendő kérdés:

Egy közlés igaz vagy nem igaz mivoltára rákérdező mondat, amelyre „igen” vagy „nem” válasz adható, mivel a beszélő személy a kérdés egész tartalmára vonatkozó választ vár.

Tudsz angolul? Bemenjünk a házba?


kiegészítendő kérdés:

Kérdőszót tartalmazó kérdő mondat. Ilyen kérdés esetén információkat várunk a válaszban, ezért „kiegészítendő kérdés”.

Mi a megoldás? Hová megyünk holnap?


állító mondat:

Kijelentés, tényközlés, nem tagadás.

Indulok pihenni. Szerintem várjunk. Én a ládát vinném a pincébe.


tagadó mondat:

Amennyiben egy mondat valamilyen állítás ellenkezőjét közli (tagadószó pontosítja benne az igét), akkor ezt tagadó mondatnak nevezzük. A tagadó mondat az igével kifejezett tény ellenkezőjét közli. A tagadó mondatban található egy tagadószó (például: nem, sem, sohasem, ne), a mondat végén pedig pont van, ezekről lehet felismerni.

Még nem indulok pihenni. Szerintem mégse várjunk. Én a ládát sem vinném a pincébe.


tiltó mondat:

Az ige ellenkezőjére felszólító mondat.

Rá se nézz! A főzéshez ne állott tojást használj.


felkiáltó mondat:

Erős érzelmi töltésű mondat felkiáltó módban. Bizonyos mondatok nagyon erős érzelmi töltéssel közölnek valamit. Ezeket felkiáltó mondatnak nevezzük. A felkiáltó mondat hangsúlyosan közli az igével kifejezett tényt. A felkiáltó mondat végén felkiáltójel van, erről lehet felismerni.

Indulok pihenni! Várj! Bár levinnéd már a ládát a pincébe!


A felsorolt lehetőségeket tetszés szerint lehet kombinálni. (Lásd még: mondat módok) Néhány példa ezekre:


felszólító mondat:

Felkiáltó mondat felszólító ragozású igével. A felszólító toldalék azt jelzi, hogy a beszélő személy valakit utasít az igével kifejezett cselekvésre.

Indulj pihenni! Miért várjunk még?! A ládát ne a pincébe vidd! Sétálj az utcán! Nézd a csillagokat! Járjátok be a várost!


óhajtó mondat:

Felkiáltó mondat feltételes toldalékú igével, ami általában vágyat, kívánságot fejez ki.

Bár értenétek! Ej, ha ők is tudnák!


A mondat összetettsége alapján

a mondat lehet tagolatlan vagy tagolt: egyszavas (hiányos mondat, kifejezett gondolat), tőmondat, bővített, összetett vagy akár többszörösen összetett mondat is.


tagolatlan mondat:

Kifejezett gondolat vagy megszólítás, amelyből semmit nem lehet kihagyni anélkül, hogy az értelmét el ne vesztené.

Belépni tilos! Kihajolni veszélyes! Uram!


egyszavas mondat, hiányos mondat, kifejezett gondolat:

A kifejezett gondolat a nyelvtan szabályaitól független, de érthető közlés. Mondat, amelyből kihagyták a szavak nagy részét. Teljes gondolat, ám hiányoznak belőle a mondatok egyes megszokott elemei. Általában megszólítás, figyelmeztetés, hangutánzó szó, illetve indulatszó.

Mély víz! Indulás! Hess! Főnök! Belépni tilos! Durr… Ejnye! Ne! Persze! Hozzám! Ejha! Tilos! Sebaj...

– Van még?
– Van!
– Mennyi?
– Elég.


tőmondat:

Pontosítók nélküli mondat.

Szép az idő. János olvas.


tagolt mondat:

Olyan mondat, amelyből szükség esetén még ki lehetne hagyni valamit anélkül, hogy az értelmét elvesztené.

Pistike az utcán sétált. Megláttak az utcán és ujjongva köszöntöttek.


bővített mondat:

Pontosítókat tartalmazó mondat.

Nagyon szép az idő. János ülve olvas. Katinak van egy szép kutyája.


összetett mondat:

Több egész mondatból álló mondat, vagy egy egész mondatból és a hozzá kapcsolt mondatrészekből álló mondat. Bármennyi mondatot és mondatrészt össze lehet kapcsolni. Bármelyik mondatrészt ki lehet hagyni, ha így is érthető, hogy miről szól a mondat. A hangsúlyozásnak megfelelően fel lehet cserélni a mondatrészek sorrendjét a mondatokban. Az egymás után következő mondatok összefüggenek, tehát a már elhangzott állítások több mondat viszonylatában is érvényesek. (Például ha már elhangzott, hogy ki az alany, akkor fölösleges ezt több mondatban vagy több mondatrészben ismételgetni.)

A fiúk a földön homokoznak, de a kislány állva maradt. Timi volt a király és mami lett a macska. Van megoldás, és mindig lesz is!


alárendelő összetett mondat:

Több mondatból összeállított mondat, amelyben a mondat egyik része a másik részt pontosítja.

A lányok nekifogtak az ebédnek, hogy a fiúk időben ebédelhessenek.


mellérendelő összetett mondat:

Több mondatból összeállított mondat, amelyben mindegyik részmondat egymástól függetlenül is teljes értékű mondat.

A gerendák már nagyon gyengék lehetnek, és a cserepeket is jobb lecserélni.


többszörösen összetett mondat:

Több egymáshoz kapcsolt mondatból vagy pontosító mondatrészekből álló mondat.

Elindultam, hogy még időben megérkezzünk, mielőtt a nap leszállna a vörösen izzó látóhatár peremén.


teljes mondat:

1. Alanyt és igét is tartalmazó mondat.

Jani győzött. Van élet a Földön.


2. Kérdés után a kérdés minden szavát megismétlő válaszmondat.

— János már bevitte a tehenet az istállóba?
— Igen, János már bevitte a tehenet az istállóba.


A mondat tartalma alapján

az összetett mondat lehet: ellentétes, kapcsolatos, következtető, magyarázó, választó.


ellentétes mondat:

Összetett mondat, amely (a beszélő személy véleménye szerint) egymásnak ellentmondó részekből áll.

Jani katona lett, Józsi viszont nem. Esik az eső, de meleg van.


kapcsolatos mondat:

Összetett mondat több teljes mondatból, amelyek egymástól függetlenül igazak, bár egymással kapcsolatosak is.

Jani katona lett, Józsi pedig tengerész. Esik az eső és süt a nap.


következtető mondat:

Összetett mondat, amelynek egyik része a másikat pontosítja következmény meghatározásával.

Jani katona lett, ezért nem otthon lakik. Esik az eső, tehát nem süt a nap.


magyarázó mondat:

Összetett mondat, amelynek egyik része a másikat pontosítja további részletek meghatározásával.

Jani katona lett, ugyanis tiszti iskolába járt. Kitört a vihar, azaz esik az eső.


választó mondat:

Összetett mondat, amelynek valamelyik része nem érvényesülhet.

Vagy velünk jössz, vagy a barátaiddal. Otthon ebédelsz, vagy étterembe jársz? El kell olvasnod, akár tetszik, akár nem.


A felépítés alapján

a mondat lehet cselekvést kifejező, azonosságot kifejező vagy létezést kifejező mondat:

cselekvést kifejező mondat:

A legtöbb ige cselekvést vagy történést fejez ki. Ebbe beleértünk minden cselekvést, mozgást, eseményt, történést, akciót, tevékenységet, változást. A cselekvést, történést kifejező igékkel alkotott mondatok mindig a mondatban szereplő alany cselekvéséről, vagy a vele kapcsolatos történésről szólnak. Az ilyen mondatokban általában egy alany (név) és egy pontosított ige található.

Én olvasok. És te mit ettél? Fáj Pisti lába. Változik az idő.


azonosságot kifejező mondat:

Olyan mondat, amelyben egy létezést jelentő ige az alany azonosságát fejezi ki valamilyen más dologgal. Létezési állapotot kifejező igék használata esetén az alany mellett állhat olyan név, amely azt közli, hogy az alany micsoda, milyen tulajdonságú, illetve hogy ki vagy mi a tulajdonosa. Ez a név azt fejezi ki, hogy az alanyt minek, milyennek tekintjük.

Iskolás lesz öcsi. Juli volt a hunyó. Én vagyok a legjobb.


létezést kifejező mondat:

Az alany mellett állhat olyan ige, amely az alany puszta létezését, létállapotát közli. Az ilyen esetekben az alany nem cselekszik, semmi nem történik vele kapcsolatban, csupán a létét, létkörülményeit írja le a mondat. A mondat szerkezete hasonló, mint a cselekvést, történést kifejező egyszerű mondatoké, de az ilyen mondat nem változásról szól.

Maradt remény! Van élet a Földön. A családban van két külföldi rokon. Péternek rövid haja van. Nincs lovad.


A mondat hangneme alapján

a mondatban lehet tegezés, magázás, önözés vagy tessékelés. A hangnemmel az udvariasságot, baráti, távolságtartó vagy más emberi kapcsolatot fejezzük ki.

Az igemódok és mondat módok kombinálása

Az alábbi táblázatban példákat mutatunk be az igemódok és mondat módok (mondattípusok) kombinálására, ami egyben demonstrálja azt is, hogy a hivatalosan hiányosan oktatott öt mondatfajta helyett (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó) az életben valójában legalább huszonnégy mondatfajtát használunk.


Kijelentő ige

 

Kijelentő ige

Felszólító ige

Feltételes ige

Kijelentő mondat

Jani megy. Jani abbahagyja. Jani tanár lesz. Janinak van könyve.

Inkább Jani menjen. Nyugodtan hagyd abba. Jani tanár legyen. Janinak is legyen könyve.

Jani menne. Jani abbahagyná. Jani tanár lehetne. Janinak is lenne könyve.

Kérdő mondat

Hová megy Jani? Jani abbahagyja? Jani tanár lesz? Van könyve Janinak?

Hová menjen Jani? Jani hagyja abba? Jani tanár legyen? Legyen könyve Janinak?

Jani is menne? Jani is abbahagyná? Jani tanár lenne? Janinak is lenne könyve?

Tagadó mondat

Jani nem megy. Jani nem hagyja abba. Jani nem lesz tanár. Janinak nincs könyve.

Inkább ne Jani menjen. Ne Jani hagyja abba. Jani ne tanár legyen. Janinak ne legyen könyve.

Jani nem menne. Jani nem hagyná abba. Jani nem lenne tanár. Janinak nem lehetne könyve.

Felkiáltó mondat

Jani már megy! Jani abbahagyja! Jani tanár lett! Janinak van könyve!

Menj innen! Hagyd abba! Jani tanár legyen! Janinak legyen könyve!

Bárcsak mehetne Jani! Bezzeg Jani abbahagyhatja! Inkább lenne Jani a tanár! Bár lenne könyve Janinak.

Kérdő felkiáltás

Miért megy el Jani?! Jani máris abbahagyja?! Jani lesz a tanár?! Janinak van könyve?!

Miért pont Jani menjen?! Jani máris hagyja abba?! Épp Jani legyen a tanár?! Janinak is legyen könyve?!

Akkor Jani miért menne?! Jani, abbahagynád?! Jani tanár lenne?! Janinak lehetne könyve?!

Tagadó kérdés

Jani nem megy? Jani nem hagyja abba? Jani nem lett tanár? Janinak nincs könyve?

Ne menjünk még? Éppen Jani ne hagyja abba? Jani ne legyen tanár? Janinak ne legyen könyve?

Jani nem menne? Jani nem hagyná abba? Jani nem lenne tanár? Janinak nem lehetne könyve?

Tagadó felkiáltás

Jani még nem megy! Jani mégsem hagyja abba! Jani nem lett tanár! Janinak nincs könyve!

Jani, ne menj! Jani, ne hagyd abba! Jani ne legyen tanár! Janinak ne legyen könyve!

Jani sem menne! Jani sosem hagyná abba! Jani nem lenne tanár! Janinak nem lehetne könyve!

Tagadó- kérdő felkiáltás

Jani még nem megy?! Jani mégsem hagyja abba?! Jani nem lett tanár?! Janinak nincs könyve?!

Jani miért ne menjen?! Éppen Jani ne hagyja abba?! Jani ne legyen tanár?! Janinak se legyen könyve?!

Jani miért ne menne?! Jani, nem hagynád abba?! Jani nem lenne tanár?! Janinak nem lehetne könyve?!