Névmás

WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikk, fogalom)

(Kölcsönös névmás szócikkből átirányítva)

névmás (főnév)

Az.jpg

Nevet helyettesítő szó. A névmás másképpen nevezi meg azokat a személyeket, tárgyakat, dolgokat, helyeket, tevékenységeket, állapotokat vagy gondolatokat, akikről vagy amikről beszélünk vagy írunk. Ha mindig ki kéne mondanunk a teljes nevet, az furcsa lenne. Ha névmást használunk egy-egy név helyett, akkor egyszerűbb a beszédünk vagy írásunk. Akkor szabad névmást használni, amikor így is érthető, hogy kiről vagy miről van szó.

ő, ez, azok, kicsoda, melyik, hányan


Eredet [névmás < név + más]


Lásd még: egyeztetés


További részletezés

személyes névmás

Személy (esetleg megszemélyesített dolog) nevét helyettesítő névmás.

én, te, ő, mi, ti ők


kérdő névmás

Egy helyettesítő név, amely arra a személyre, dologra, jellemzőre, mennyiségre kérdez rá, akiről vagy amiről beszélünk vagy írunk.

ki, mi, kik, mik, kicsoda, micsoda, melyik, milyen, minő, miféle, mekkora, melyik, hány, mennyi, hányadik


határozatlan névmás

Egy helyettesítő név, amely némelyik ismeretlen személy, dolog, jellemző vagy mennyiség nevét helyettesíti, akiről, amiről beszélünk vagy írunk, de nem közli pontosan, hogy melyikét. A határozatlan névmás helyettesítheti az összes személy, dolog, jellemző vagy mennyiség nevét is.

valaki, valami, bármi, akárki, mindenki, senki, semmi, ki-ki, más, valamilyen, valahova, valamennyi, valahány, néha, egyik, másik, olykor


általános névmás

Határozatlan névmás. Az általános névmás az összes személy, dolog, jellemző vagy mennyiség nevét helyettesíti, akiről vagy amiről beszélünk vagy írunk, de nem közli pontosan, hogy melyikét. Az általános névmás valójában a határozatlan névmások egy kisebb csoportja. Időnként pontosítókat is helyettesíthet.

senki, semmi, semelyik, minden, mindegyik, semennyi, sehány, bármelyik, bármennyi, bárhová


birtokos névmás

Egy ragozott névmás; azoknak a személyeknek, dolgoknak a nevét helyettesítő név egy része, akik vagy amik rendelkeznek egy dologgal, személlyel, kapcsolattal vagy jellemzővel. Jelzi a tulajdonos személyét, számát, valamint a tulajdon, kapcsolat vagy jellemző számát.

az enyém, az enyéim, a tiéd, a tieid, az övé, az övéi, a miénk, a mieink, a tiétek, a tieitek, az övék, az én (valamim), a te (valamid), saját (valamije).


visszaható névmás

Annak a személynek, dolognak a nevét helyettesítő név, akinek a cselekvése önmagára van hatással, aki egyedül végez el valamit, illetve akinek a személyét hangsúlyozzuk.

magam, magad, maga, maguk, magatok, maguk


határozói névmás

Toldalék vagy névutó hozzáadásával névmásból képzett határozó.

ezt, ahhoz, őnekik (nekik), tebelőled (belőled), emellé, mifelénk, afelett


kölcsönös névmás

Azoknak a személyeknek, dolgoknak a nevét helyettesítő névmás, akinek a cselekvése kölcsönösen a másikra van hatással.

egymás, egymást, egymásra, egymásnak, egymásé, egyik a másikat


vonatkozó névmás

Egy helyettesítő név, amely arra a személyre vagy dologra utal, akiről vagy amiről beszélünk vagy írunk. A vonatkozó névmás bevezet egy állítást vagy kérdést azzal a szóban forgó személlyel, dologgal, jellemzővel, vagy mennyiséggel kapcsolatban, akiről vagy amiről szólunk.

aki, ki, ami, amely, mely, amelyik, akik, amik, amelyek, akit, amit, amilyen, aminő, amiféle, amekkora, ahány, amennyi, ahányadik


mutató névmás

főnévi mutató névmás:

Névmás. (A névmások használhatók rámutató, hangsúlyozó értelemben, így a mutató névmás látszólag külön csoportot alkot.)

ez, az, ő, ti, azok, emezek


melléknévi mutató névmás:

Határozatlan melléknév, amely a főnevet más dolog jellemzőivel hasonlítja össze.

ilyen, olyan, ekkora, akkora, efféle, afféle, ugyanilyen, ugyanolyan


számnévi mutató névmás:

Határozatlan számnév, amely a főnevet más dolog mennyiségével hasonlítja össze.

ennyi, annyi, emennyi, amannyi


Névmások ragozása

Névmások + határozó-mások

 

személyes

birtokos

birtokos szerkezetű

visszaható

ez, az

ezé, azé

ennek / annak a (…-je)

maga

én

enyém

az én (…-m)

magam

te

tiéd

a te (…-d)

magad

ön, maga

öné, magáé

az ön, a maga (…-je)

ön, maga

ő

övé

az ő (…-je)

maga

mi

miénk

a mi (…-nk)

magunk

ti

tiétek

a ti (…-tek)

magatok

önök, maguk

önöké, maguké

az önök, a maguk (…-je)

önök, maguk

ők

övék, övéké

az ő (…-jük)

maguk