Csutora

csutora (főnév)

Csutora.jpg

1. Pipaszár szopóka, főként csontból készítve.

Az öreg elgondolkodott és szájába vette a csutorát. Pár perc múlva nagyot szívott a csutorából.


2. Átvitt értelemben: Pipa; különféle anyagból készült, kisebb csésze vagy henger alakú és alsó végén a szár részére általában hajlított és kifúrt nyakkal ellátott dohányzó eszköz, amelynek öblében a dohány ég.

A csutora lassan égett az öregember kezében. Különleges, faragott fejű csutorája volt, amitől nem vált volna meg semmi áron.


3. Régies: Fúvós hangszer fúvókája, szájrésze.

A trombita csutorájába fújt a katona. A csutora sima, legömbölyített széle segít a hangképzésben.


4. Régies, népies: Kulacs; apró lábakon álló, főleg fából, ritkán cserépből/fémből készült ivóedény; csobolyó.

A csutora az asztal közepén állt megtöltve pálinkával. A körülötte ülők között kézről-kézre járt a csutora, jókorát húzott mindegyikük belőle.


Eredet [csutora < ómagyar: csucsora, csücsöre (csucsoros, csúcsos) < ősmagyar: csucsor (csúcsos) < dravida: tudi (ivócsöcs < csúcs)]


Közmondás

Csutora nélkül is elkel a jó bor – (az a vélekedés, hogy a jó árut, jó ügyet nem kell külön hirdetni, mert szóbeszéddel úgyis terjed a híre).


--Paloca 2011. június 22., 14:29 (CEST)