A szó eredete

A szó eredete elmondja, hogy hogyan keletkezett az adott szó, hogyan változott az alakja, a jelentése az évszázadokon át. Sok esetben elárulja azt is, hogy milyen más nyelvek - így kultúrák - hogyan hatottak egymásra.

A legtöbb közkézen forgó szótár nem, vagy csak nagyon felszínesen említi meg a szavak eredetét.

A nyelvészek régóta vitatkoznak a magyar nyelv eredetéről, arról, hogy kik a nyelvrokonaink, milyen messzire nyúlik vissza nyelvünk története.

A mai hivatalos nyelvészeti állásfoglalás az úgynevezett finnugor nyelvcsaládba sorolja be nyelvünket. Ez azt jelenti, hogy sok ma is Európában élő nép: a finnek, az észtek, a lettek, valamint más kisebb népek (akik főleg Oroszország európai részén élnek) lennének a nyelvrokonaink.

Ha e mögé nézünk, ezt erőteljesen megkérdőjelezi a következő idézet, Trefort Ágoston 1877-ben, közoktatási miniszterként elhangzott szavai:

"Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás princípiumát (alapelvét) fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát!"
(Forrás: Dr. Oláh Béla: Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete, Buenos Aires 1980.)

A fenti idézetből a napnál is világosabban látszik, hogy itt közvetlen politikai beavatkozásról, önkényességről van szó. Tehát félretéve, illetve meg sem vizsgálva a felmerülő bizonyítékokat a "felsőbb akarat" közbeszólt.

Itt most nem akarunk vitát nyitni erről a kérdésről, de világossá szeretnénk tenni azt, hogy a tekintély bevezette hamis adatokat félretesszük, és a kellően ki nem értékelt további adatokat magunk értékeljük ki. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a finnek, észtek stb. ősei nem lehettek a rokonaink, így azt sem, hogy ezek a nyelvek nem lennének rokonságban a magyarral. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ahová a hivatalos nyelvészet már nem lát be, oda megpróbálunk betekinteni.

Így a mi eredeteink messzebbre nyúlnak és pontosabbak, mint a más szótárakban találhatók. Itt nyugodtan válasszon a WikiSzótár.hu használója: vagy elfogadja az általunk megadottat, vagy áttér a hivatalos állásfoglalás szerintire. Ezt mindenkinek a saját belátására bízzuk.

Figyelem: A szótár szerkesztői a szavak eredetével nem kívánnak állást foglalni a magyar nép származásáról. Kijelentéseink csakis a szavak korábbi jelentéseire vonatkoznak. A szavak átvételével nem váltunk automatikusan a másik nép részeivé, mint ahogy ma sem válunk angollá vagy latinná, ha angol vagy latin szavakat használunk a nyelvünkben.

Leközölt meghatározásaink, adataink kizárólag a szavak jelenlegi vagy régebbi jelentéseiről szólnak, egy értelmező szótár legtisztább és kizárólagos céljával: a jobb megértés segítése. A WikiSzótár.hu nem foglal állást sem politikai, sem vallási, faji, származási vagy egyéb vitában. Határozottan ellenezzük, hogy szócikkeinket, adatainkat akár idézet, akár más hivatkozás formájában felhasználják bármilyen más célú vélemény, ideológia, fajelmélet, politikai vagy vallási elképzelés alátámasztására.

A szótárunkban az eredet egységes formája a következő:

Eredet ["szócikk szó" < nyelv1 "eredeti szó1" (jelentés1) < nyelv2 "eredeti szó2" (jelentés2) < ... ]

nyelv1 = "átadó nyelv", "eredeti szó1" = "az átadó nyelvű szóalak", jelentés1 = "az eredeti szó akkori ismert jelentése", "<" = "mutató az ezt megelőző nyelvre, szóalakra illetve jelentésre".

Ez folytatódik értelemszerűen, amíg követni lehet visszafelé a múltba, legutolsónak megadva azt a nyelvet ahonnan még elérhető volt az eredet.

A nyelvészet már kikutatta azt, hogy milyen átadott hangzók hogyan változnak a befogadó nyelvben, így ennek figyelembevételével kerülnek a szóalakok kiválasztásra. A hangok, a szóalakok változnak, amikor a befogadó nyelv a saját hangkészletéhez igazítja a jövevény szó hangjait. (Így változnak a betűk is.) Ezek a változások lassan, több ezer év alatt következnek be.

Így például a hogy szó eredeténél ez olvasható:

Eredet [hogy < ómagyar: hogy < ősmagyar: hod, hug (hogyan) < dravida: hyáge (hogyan; milyen módon)]

Másik példaként legyen itt a magyar szó eredete:

Eredet [magyar < ómagyar: magyar < ősmagyar: moger, mogeri, meger, megyer (magyar) < dravida: magar (emberek, ifjak)]

A WikiSzótár.hu szócikkeiben más szótáraktól eltérő eredeteket talál. Ennek magyarázatát részben már korábban olvashatta, és álljon itt egy összefoglaló arról, miről is van szó:

Jelenleg a hivatalos nyelvészet ezt a fő vonalat követi: ómagyar - finnugor
A hivatalos álláspontot vitatók többnyire ezt állítják: ómagyar - szkíta
Mi ennél mélyebbre tekintünk: ómagyar - ősmagyar - dravida (vagy más ősi nyelv)

Ebből a szempontból "ómagyarnak" nevezzük a honfoglalás utáni időszakot.

A honfoglalás előtt volt az "ősmagyar" kor, amit egyesek "finnugor", "uráli", mások "turáni", "szkíta", "szittya", "avar", "hun", stb. néven emlegetnek. Ebben a vitában a WikiSzótár.hu nem kíván állást foglalni: mindegyik idevonatkozó adatot megvizsgálva az "ősmagyar" kor megjelöléssel közöljük le az összképbe logikusan illő szavakat.

A dravida kultúra virágzása megelőzte az ősmagyar kort (beleértve mindegyik említett irányzatot), és mivel korábbi volt ennél, ezért többnyire az ősmagyar kor szavainak elődei voltak a dravida szavak (épp úgy, mint egyes esetekben a szanszkrit vagy sumér szavak is).

A WikiSzótár.hu tehát nem vitatja a jelenleg ismert elképzeléseket, csupán kiegészíti ezeket egy még korábbi kor ismereteivel.

Azért, hogy még több példa legyen a szótár használójának a nyelv változásáról, a következő hivatkozásra kattintva elolvashatja az 1190-ből származó "Halotti beszédet" a több mint 800 évvel ezelőtti magyar nyelven.

Ebből látható, hogyan változott nyelvünk az évszázadok során.

Halotti beszéd

--Paloca 2010. július 14., 15:21 (CEST)